Kellékszavatosság, Termékszavatosság, Jótállás

Azon termékekre, amelyek eladási ára 10.000,- Ft, vagy az alatti, kötelező jótállás – jogszabály alapján – nem vonatkozik, ugyanakkor a gyártó vagy forgalmazó vállalhat önkéntes jótállást, illetve a fogyasztót megilletik a kellékszavatossági jogok.

 

Fogyasztó és vállalkozás
 
A PTK. a fogyasztó fogalmát leszűkítette kizárólag olyan természetes személyekre, akik szakmájuk, önálló foglalkozásuk vagy üzleti tevékenységük körén kívül járnak el. 

A vállalkozás fogalma (melyet a törvény a fogyasztó „ellentéteként” definiál): vállalkozásnak tehát a szakmája, önálló foglalkozása vagy gazdasági tevékenysége körében eljáró személy minősül.

 

Hibás teljesítés

Az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 6:157. §-ának hibás teljesítésre vonatkozó főszabálya szerint a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek.

Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett. Fontos szabály, hogy fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis az a kikötés, amely vonatkozó törvényi fejezetnek a kellékszavatosságra és a jótállásra vonatkozó rendelkezéseitől a fogyasztó hátrányára tér el.

A hibás teljesítési vélelem fogalma azt jelenti, hogy fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy hat hónapon belül felismert hiba esetén a bizonyítás terhe a vállalkozást terheli.

 

Kellékszavatosság

A kötelezett (a termék eladója) a termék hibájáért (pontosabban: a vásárláskor a termékben már meglévő hiba-ok miatt bekövetkező hibáért) kellékszavatossági felelősséggel tartozik.

Az adásvételi szerződésekben az eladói fél ezen felelősségét csakis a termék olyan hibája alapozza meg, amely hibának az oka már megvan a termékben a vásárlás pillanatában is, csak akkor még nem felismerhető (ezért nevezik rejtett vagy gyártási hibának).

Az eladó kellékszavatossági felelőssége objektív, vagyis független attól, hogy tudta-e, hogy hibában (pontosabban hiba-okban) szenvedő terméket adott el, vagy sem, tehát a jóhiszemű eladó is felel a hibás teljesítésért a vevővel szemben.

 

Termékszavatosság

A termékszavatosság azt jelenti, hogy a vállalkozás által fogyasztónak eladott ingó dolog (azaz a termék) hibája esetén a fogyasztó követelheti a gyártótól, hogy a termék hibáját javítsa ki, vagy - ha a kijavítás megfelelő határidőn belül, a fogyasztó érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges - a terméket cserélje ki.

A termék akkor hibás, ha nem felel meg a terméknek a gyártó által történt forgalomba hozatalakor hatályos minőségi követelményeknek, vagy nem rendelkezik a gyártó által adott leírásban szereplő tulajdonságokkal.

A gyártó csak akkor mentesül a termékszavatossági kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy

• a terméket nem üzleti tevékenysége vagy önálló foglalkozása körében gyártotta vagy forgalmazta;
• a termék forgalomba hozatalának időpontjában a hiba a tudomány és a technika állása szerint nem volt felismerhető; vagy
• a termék hibáját jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazása okozta.

Csere esetén a kicserélt termékre, kijavítás esetén a termék kijavítással érintett részére vonatkozó kellékszavatossági kötelezettség a gyártót terheli.

Közlési és igényérvényesítési határidők: A Ptk. szerint a fogyasztó a hiba felfedezése után késedelem nélkül köteles a hibát a gyártóval közölni. A hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt hibát késedelem nélkül közöltnek kell tekinteni. A közlés késedelméből eredő kárért a fogyasztó felelős.

A gyártót a termékszavatosság az adott termék általa történő forgalomba hozatalától számított két évig terheli. E határidő eltelte jogvesztéssel jár.

Termékszavatosság tulajdonosváltozás esetén: A termékszavatossági jogokat a termék tulajdonjogának átruházása esetén az új tulajdonos érvényesítheti a gyártóval szemben.

 

Jótállás

A jótállás - hétköznapi és közismert nevén „garancia” - azt jelenti, hogy a jótállást nyújtó fél (eladó) a hibátlan teljesítésért olyképpen felel, hogy a jótállás időtartama alatt felmerült minőségi kifogás esetén a felelősség alól csakis akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után, jellemzően a termék fogyasztó által történő nem rendeltetésszerű használata vagy kezelése miatt keletkezett. 

A jótállásnak két fajtája van: 

• a jogszabályon alapuló, ún. kötelező jótállás, és 
• a felek megállapodásán alapuló, ún. szerződéses jótállás. 

Utóbbi esetben nem egy jogszabály kötelezi bizonyos termékek eladása esetén az eladó felet jótállás vállalására, hanem erre önként - jól felfogott piaci érdekből - kerül sor. 

Jótállási jogosultság tulajdonosváltozás esetén: A jótállásból eredő jogokat a dolog tulajdonjogának átruházása esetén az új tulajdonos érvényesítheti a jótállást vállaló kötelezettel szemben. 

A jótállási igény érvényesítése: A jótállási igény a jótállási határidőben érvényesíthető.

Kötelező jótállás esetén ez egy év, szerződéses jótállásnál a jótállást keletkeztető jognyilatkozatban rögzített határidő az irányadó.

Ha a jótállásra kötelezett kötelezettségének a jogosult felhívására - megfelelő határidőben - nem tesz eleget, a jótállási igény a felhívásban tűzött határidő elteltétől számított három hónapon belül akkor is érvényesíthető bíróság előtt, ha a jótállási idő már eltelt. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A jótállási igény érvényesítésére egyebekben a kellékszavatossági jogok gyakorlására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. 

A jogosult a választott kellékszavatossági jogáról másikra térhet át. Az áttéréssel okozott költséget köteles a kötelezettnek megfizetni, kivéve, ha az áttérésre a kötelezett adott okot, vagy az áttérés egyébként indokolt volt.

Hibás teljesítés esetén a vevőt négyféle szavatossági jog illeti meg: a kijavítás / a kicserélés / az árleszállítás / a vételár-visszatérítési igény (elállás). Tehát  kellékszavatossággal kapcsolatos, valamint a kötelező jótállás hatálya alá tartozó termék esetén felmerülő minőségi kifogás alkalmával is ugyanez a négyféle jogosultság illeti meg a fogyasztót.

Kellékszavatossági igénye alapján a jogosult választása szerint

• kijavítást vagy kicserélést igényelhet, kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek - másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva - aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát és a kellékszavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott érdeksérelmet; vagy
• a vételár arányos leszállítását igényelheti, a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy a szerződéstől elállhat, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének a törvényben foglaltak szerinti feltételekkel nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt.

Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.

A törvény rögzíti, hogy a kijavítást vagy kicserélést - a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel - megfelelő határidőn belül, a jogosult érdekeit kímélve kell elvégezni.

A szavatossági kötelezettség teljesítésével kapcsolatos költségek a kötelezettet - tehát a terméket eladó vállalkozást - terhelik. Kivétel az az eset, ha a dolog meghibásodásában a jogosultat terhelő karbantartási kötelezettség elmulasztása is közrehatott, a szavatossági kötelezettség teljesítésével felmerült költségeket közrehatása arányában a jogosult köteles viselni, ha a dolog karbantartására vonatkozó ismeretekkel rendelkezett, vagy ha a kötelezett e tekintetben tájékoztatási kötelezettségének eleget tett.

A jogosult kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított egy év alatt évül el. Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén azonban a szavatossági idő hosszabb: a fogyasztó kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított két év alatt évül el.

Nem számít bele az elévülési időbe a kijavítási időnek az a része, amely alatt a jogosult a dolgot rendeltetésszerűen nem tudja használni.

A dolognak a kicseréléssel vagy a kijavítással érintett részére a kellékszavatossági igény elévülése újból kezdődik. Ezt a szabályt kell alkalmazni arra az esetre is, ha a kijavítás következményeként új hiba keletkezik.

A szavatossági felelősség alóli mentesülésre két esetben kerülhet sor:

• ha a hibát a jogosult a szerződéskötés időpontjában ismerte;
• ha a hibát a jogosultnak a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett.

Az eladónak csakis a vevő által ismert hiba vonatkozásában nincs kellékszavatossági felelőssége. A leértékelt (akciós) termékkel kapcsolatban is van helye minőségi kifogásnak a termék azon részére vonatkozóan, amely nem volt hibás, vagy hibás volt, de erről a fogyasztó nem tud(hat)ott.

A jótállás körében - a jótállás mindkét fajtájának teljes időtartama alatt - a jótállásra kötelezett (az eladó) csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után (tehát például a vevő általi nem rendeltetésszerű használat miatt) keletkezett.

A szavatosság körében fő szabály szerint a vásárló köteles bizonyítani „igazát”, vagyis azt, hogy a hiba oka már a vásárláskor megvolt a termékben és a hibát nem a vevői rendeltetésellenes használat okozta. Szavatosságnál azonban fontos, a fogyasztói szerződésekre irányadó - és a fő szabály alól kivételt képező – szabály, miszerint a teljesítéstől számított 6 hónapon belül felismert hiba esetén vélelmezni kell (úgy kell tekinteni), hogy a hiba oka már a tejesítés időpontjában is megvolt. Ennek értelmében az első hat hónapban jelentkező kellékhiány miatti felelősség alól az eladó fél csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy az eladáskor a termék hibátlan volt, tehát a hiba oka a teljesítés után, a termék nem rendeltetésszerű használata miatt keletkezett.

Tehát a jótállás teljes időtartama és a szavatossági idő első 6 hónapja alatt egyaránt a kötelezettet (az eladót) terheli a bizonyítás, azaz csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.

Csak a Ptk. szerinti fogyasztói szerződésekre áll ez a vélelem szavatosság esetén, így a Ptk. alapján fogyasztónak nem minősülő vevőre nem vonatkozik ez a szabály. Ahhoz ugyanis, hogy a teljesítést követő 6 hónapon belül felismert hiba esetén a fogyasztónak nem minősülő vevő sikeresen érvényesíthesse a szavatossági jogait, bizonyítania kell, hogy a hiba oka már a teljesítéskor megvolt.

Kivétel a kivétel alól, vagyis nem irányadó a hivatkozott vélelem, tehát bizonyítás terheli mégis a fogyasztót a szavatosság első 6 hónapjában is, amennyiben a vélelem a dolog természetével, vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.

A jótállás tartalma

Akár kötelező, akár szerződéses jótállásról legyen szó, a szerződés hibátlan teljesítéséért a jótálló felel, és a jótállás időtartama alatt a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett (Ptk. 6:171. §).

A jótállás alapján érvényesíthető jogok attól függnek, hogy a jótállás a felek megállapodásán vagy jogszabály rendelkezésén alapul-e, így:

• a kötelező jótállás keretében a jótállási idő alatt felmerülő minőségi kifogás esetében lényegében a szavatossági jogokat (kijavítást, kicserélést, árleszállítást, elállást) lehet – de kedvezőbb feltételekkel - érvényesíteni,
• ha pedig a jótállás szerződésen alapul, a felek megállapodása szerinti tartalmú jogok illetik meg a jogosultat, azzal, hogy, amennyiben nem rendelkeznek ezekről, úgy szintén a Ptk. szerinti szavatossági jogokat érvényesíthet a jogosult.

A jótállás időtartama

A jótállási idő a tényleges teljesítéssel kezdődik, tartamát az ún. kötelező jótállás esetében az azt rendelő jogszabály, míg szerződéses jótállásnál a felek megállapodása határozza meg.

A kötelező jótállás alá tartozó termékek esetén, ennek időtartama 2021. január 1-től a termék árától függ: 1 év amennyiben 10 és 100 ezer forint közé esik az ára. 2 év ha 100 és 250 ezer forint közötti a vételár. 3 év, ha az ára 250 ezer forint feletti. A jótállás kezdő időpontja a termék fogyasztónak történő átadása, vagy ha az eszközt üzembe kell helyezni és azt a forgalmazó vagy annak megbízottja végzi, akkor az üzembe helyezés napja. Tehát fontos kihangsúlyozni, hogy a jótállási idő nem feltétlenül a vásárlás napján kezdődik.

Mindezek alapján a jótállás időtartama független a szavatossági jogok érvényesíthetőségére irányadó határidőktől, és azokhoz képest akár rövidebb, de hosszabb is lehet.

A gyakorlatban a teljesítéstől (vásárlástól) számítottan „párhuzamosan” telik a szavatossági és jótállási határidő, azok sokszor átfedésben vannak. 

Javítással kapcsolatos határidők:

Ha a kötelező jótállás alá tartozó termék először hibásodik meg, és a forgalmazó vagy szerviz megállapítja, hogy nem javítható, akkor azt 8 napon belül cserélni kell. Ha ez nem lehetséges, a vételárat kell visszafizetni. Ha javítható, törekedni kell a 15 napon belüli javításra, ha ez nem tartható be, akkor a várható időtartamról legkésőbb a 15. napon tájékoztatni kell a fogyasztót, igazolható módon. Ha 30 napon belül nem javítható, akkor cserélni kell a terméket 8 napon belül, de ha ez nem lehetséges, a vételárat kell visszafizetni. Ha a termék 3. alkalommal is meghibásodik a kötelező jótállási időn belül, akkor 8 napon belül ki kell cserélni, vagy ha ez nem lehetséges, a vételárat kell visszafizetni. A jótállás időtartama meghosszabbodik azzal az időtartammal, amíg a termék javítás alatt van, hiszen ezalatt rendeltetésszerűen nem használható.

Jótállási jegy átadható papír alapon, nyomtatott formában a fogyasztó részére, de E-jótállási jegy is adható, elektronikus formában, azaz e-mailen vagy letölthető dokumentumként.

A jótállási igény érvényesítésének nem feltétele az eredeti csomagolás megőrzése.

Ha a termékhez beüzemelés szükséges, és ez a vásárlástól számítva 6 hónapnál később következik be, akkor a kötelező jótállás kezdő időpontja a vásárlás dátuma.

Ha a vállalkozás azt állítja, hogy a fogyasztó okozta a termék hibáját, tehát a hiba nem rendeltetésszerű használat miatt következett be, a kötelező jótállási időn belül a vállalkozásnak kell szakvéleményt kérnie. Ennek tartalmi elemeit jogszabály rögzíti.

Kötelező jótállás alá tartozó termék meghibásodása esetén a fogyasztó dönti el, hogy kihez fordul javítási igénnyel: vállalkozós székhelye, telephelye és javítószolgálat. A javítószolgálat köteles igazolható módon tájékoztatni a vállalkozást, kereskedőt, a javítástól számított 5 napon belül. Ugyancsak így kell tájékoztatást adnia, ha a termék nem javítható, vagy ha a javítás 15 napnál hosszabb időt vesz igénybe, továbbá, ha a javítás nem lehetséges 30 nap alatt.